A ltvnyos, verhet akadlyokkal megptett plyn lebonyoltott djugrats alapelvei szintn a tereplovaglsra - illetve vadsz-lovaglsra - vezethetk vissza: a XIX. szzadban Nyugat-Eurpa elkel kreiben a lhton kutyafalkval ztt vadszat igen nagy npszersgre tett szert. (Haznkban e mellett kedvelt volt a kt agrral ztt agarszat is.) A vadszatok alkalmval sokszor kellett termszetes terepakadlyokat tugratni, gy egyre fontosabb lett, hogy a lovak s a lovasok baleset nlkl tudjanak akadlyokat ugratni. A lovak kpessge-inek elbrlsnak s a lovasok megfelel kikpzsnek ignye hozta ltre a djugrat sportot. Az ugrs jellegzetes stlusa viszont csak a XIX. s XX. szzadok forduljn alakult ki. Az els magasugr s tvolugr lovas versenyt 1864-ben rendeztk rorszg fvrosban, Dublinban, kifejezetten vadszlovak kiprblsa cljbl, az els igazi djugrat verseny 1866-ban volt Franciaorszgban. A XIX. szzadi ugratsi stlus sok tekintetben klnbztt a maitl. A lovas nem knnytette a l mozgst, nem emelkedett fel a nyeregben.
Kgl Kroly s Szchenyi Dnes ugyan mr a XIX. szzad utols harmadban szorgalmazta, hogy ugratsnl a lovas elrehajolva kvesse testvel a l ugr mozdulatt, de ezt elszr az olasz hadseregben (1890-ben, Frederico Caprilli kapitny kezdemnyezsre) vezettk be. Caprilli szerint ugrs kzben a lovasnak kell alkalmazkodni a l egyenslyi helyzethez. A nyeregbl kiemelkedve, elredlve lehetv kell tennie, hogy a l htizmait s nyakizmait is hasznlhassa ugrs kzben. Caprilli mdszervel jl kpzett lovak s lovasok szmra knnyen lekzdhetv vltak a korbban vilgrekordnak szmt 130-140 cm-es magassgok. Az „olasz stlus” Magyarorszgon csak az 1920-as vekben vlt ltalnoss, s magyar lovak, illetve ugrlovasok ettl kezdve rtek el nemzetkzi djugrat versenyeken is jelents eredmnyeket.
|