Az �szak-franciaorsz�gi La Perche- b�l sz�rmazik az er�s percheron fajta. �siein p�nc�lba �lt�z�tt lovagok harcoltak. A XVIII. sz�zadban azonban a perchront az arab l�val keresztezt�k, hogy �rt�kesebb, �s jobb mozg�s� ut�dokat kapjanak. A percheron bokasz�rzete r�vig, ami el�ny�s a mez�gazdas�gi munk�kban.

Kocsil�

Amelett hogy a percheronokat m�g ma is alkalmazz�k a mez�gazdas�gban, kocsil�k�nt is n�pszer�ek. Nagy teste ellen�re mozg�sa viszonylag k�nnyed. Gyors �s engedelmes l�.

Minden id�k legnagyobb lov�nak egy 213 cm magas percheront tartanak, b�r ritk�n n�nek ekkor�ra. Jellegzetesen z�m�k testalkat�, nagyon er�s l�, melynek izmos l�ba �s j� pat�ja van. Az ereiben cs�rgedez� arab v�r miatta feje finomabb; a k�lseje, �s a mozg�sa pedig eleg�nsabb a t�bbi hidegv�r�n�l.