T�vlovagl�s Tal�n a mai lovassportok k�z�l a t�vlovagl�s tekint vissza a legr�gebbi m�ltra. Bukephalos Nagy S�ndort �ll�t�lag 18.000 km-en �t vitte a h�t�n. Az amerikai p�niexpressz egyik lovasa hat h�napon �t hetente, a h�t h�rom �jszak�j�n, 480 km-t tett meg. A 19. sz�zad v�g�n a katonas�g rendezett hosszabb t�von t�vlovagl� versenyeket. A B�cs-Berlin k�z�tt 1892-ben megrendezett t�vlovagl� verseny a magyar lovak �t�t� siker�t hozta. Mivel sok l� nem �lte t�l a megpr�b�ltat�sokat, ma m�r igen szigor� szab�lyok mellett rendezik meg a t�vlovagl� versenyeket. A Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g 1980-ban hivatalos szak�g�v� nyilv�n�totta a t�vlovagl�st. A speci�lisan erre a c�lra teny�sztett �s felk�sz�tett lovakon a versenyz�k k�l�nb�z� t�vokon (30-120 km) indulhatnak. A p�lya el�re meghat�rozott �tvonalon halad, s v�ltozatos terepviszonyokkal rendelkezik. Tudnival�k a t�vlovagl�sr�l �s a t�vhajt�sr�l Maga a t�vlovagl�s ugyan meglehet�sen �j sport�g, hiszen 1988-ban rendeztek Magyarorsz�gon el�sz�r t�vlovas versenyt. Ugyanakkor nem is olyan r�gen m�g a magyarok sz�m�ra eg�szen term�szetes volt, hogy nagy t�vols�gokat tegyenek meg l�h�ton. �gy ak�r a kalandoz�sok kor�ig vissza lehetne vezetni a „sport�g” m�ltj�t.  Az, hogy a t�vlovagl�s �jonc a lovassportok k�zt, els�sorban azt jelenti, hogy az elk�vetkez� �vtizedben v�rhat�an rohamos fejl�d�s el� n�z. Erre predesztin�lja hangulata, romantik�ja, egyszer�s�ge. A hobbylovasok sz�m�ra ez a sport sokkal k�nnyebben el�rhet�, mint a t�bbi lovas szak�g, �gy sz�les t�megb�zis �llhatna �lsportol�ink m�g�tt. M�s sport�gakban versenyz� lovasok szint�n sz�vesen pr�b�lj�k ki magukat �s lovaikat a bar�ti hangulat� amat�r versenyeken. A k�lf�ldi p�ld�k mellet a hazai versenyeken r�szt vev�k n�vekv� sz�ma is biztat� a sport�g j�v�j�re n�zve. Er�sebb k�lf�ldi szervezetek m�r olimpiai sport�gg� min�s�t�s��rt k�zdenek. A t�vlovagl�, illetve t�vhajt� verseny �sszetett k�pet mutat l�r�l �s lovas�r�l egyar�nt. A l� belovagolts�g�t, idom�totts�g�t, ir�ny�that�s�g�t, tulajdons�gait, a versenyz� idom�t�si �s �ll�k�pess�g�t is pr�b�ra teszi. A verseny t�bb szakaszb�l �ll. Az egyes szakaszokat - minimum 40 km-k�nt - meg�ll�k v�lasztj�k el egym�st�l, ahol minden esetben �llatorvosok vizsg�lj�k meg, hogy a lovak tov�bblovagl�sra, illetve hajt�sra alkalmas �llapotban vannak-e. Magyarorsz�gon a lovas sz�vets�g r�vid, k�z�p- �s hossz�t�von �r ki bajnoks�got t�vlovasok sz�m�ra. A Magyar T�vlovagl� Bajnoks�g versenyein 100-160 km-t kell egy nap alatt teljes�teni, k�t napos verseny eset�n pedig minimum 80 km a napi t�v. K�z�pt�von 80-100 km k�z� esnek a versenyek, gyakorlatban �ltal�ban 80 km-esek. R�vidt�v� versenyeket �ltal�ban 40 km-esre tervezik. Ezenk�v�l a megyei bajnoks�gokon �s az amat�r, illetve h�zi versenyeken indulhatnak a versenyz�k 20, 30, 40 �s 60 km-es t�vokon is. Az orsz�gos bajnoks�g 5 fordul�s, �s az egyes versenyeken el�rt pontok csak akkor ad�dnak �ssze, ha ugyanaz a lovas ugyanabban a kateg�ri�ban ugyanazzal a l�val szerzi azokat. A t�vhajt�k els� �s m�sodik kateg�ri�s versenyeken tehetik pr�b�ra lovaikat. Az els� kateg�ri�s, bajnoki futamokon k�t naposak a versenyek, mindk�t nap 40 km-t kell hajtani. A m�sodik kateg�ri�s versenyek 20-40 km-esek. A t�vlovagl� �s t�vhajt� versenyek pontoz�sa km-ek ut�n j�r� alappontokb�l, valamint a relat�v helyez�si pontokb�l tev�dik �ssze. A relat�v helyez�si pontok sz�ma a r�sztvev�k sz�m�t�l f�gg. Az els� helyezett relat�v helyez�si pontsz�ma megegyezik a versenyt eredm�nyesen teljes�t�k sz�m�val, de maximum 20 pont, a 20. helyezett 1 pontot kap, k�zt�k pedig egyes�vel cs�kken a pontok sz�ma. A p�ly�t mindig j�l l�that� jelz�sekkel l�tj�k el, hogy a versenyz� biztons�ggal t�j�koz�dhasson. Minden megtett 10 km-t, valamint a c�l el�tti utols� 1500 m-t is jel�lik a p�lya�p�t�k. A versenyp�ly�n akad�lyok lehetnek, melyek lek�zd�se azonban nem k�telez�, ilyenkor egy kiss� hosszabb elker�l� szakaszon is tov�bb lehet haladni. A versenyz�k a p�ly�r�l t�rk�pet kapnak, miut�n azt a B�r�i Bizotts�g elfogadta. A verseny el�tti napon, technikai �rtekezleten ismertetik a p�ly�val kapcsolatos tov�bbi fontos r�szleteket. Az egyes szakaszok hossz�t �s az el��rt id�korl�tokat mindig az aktu�lis versenyki�r�s t�nteti fel. Minden versenyz�t „Versenyz�si lappal” l�tnak el a szervez�k. Erre r�gz�tik a versenyz�k minden lovagl�si, �rkez�si �s indul�si idej�t. A j�rm�dot a versenyz�k maguk v�lasztj�k meg a verseny �sszes szakasz�n. A verseny k�zben a l�r�l le lehet sz�llni, lehet a lovat vezetni, de a start- �s a c�lvonalon minden esetben lovon, illetve bakon �lve (seg�dhajt�nak a kocsin tart�zkodva) kell �thaladni. Ha a lovas nem v�gleg l�pi �t a c�lvonalat, hanem csak egy szakasz v�gezt�vel pihen�re �rkezik, �t is vezetheti lov�t a c�lvonalon. Egy l�, ugyanazon versenyen csak egy versenysz�mban indulhat. A p�ly�n a versenyz�n k�v�l m�s a lovat nem lovagolhatja, nem vezetheti, nem hajthatja. A verseny sor�n a B�r�i Bizotts�g ellen�rzi a b�r�skod�st, az �llatorvosi ellen�rz�seket �s az id�m�r�st. Ha egy versenyz�t a versenyb�l b�rmilyen indokkal kiz�rtak, a p�ly�t azonnal el kell hagynia, �s amennyiben van ilyen, egy alternat�v �tvonalon kell a kiindul�pontra visszat�rnie. A versenyz�nek a verseny sor�n sz�ks�ge van seg�t�kre, akik az erre kijel�lt helyen vagy helyeken v�zzel illetve �lelmiszerrel l�tj�k el a lovast, seg�dkeznek a l� itat�s�ban, valamint megfelel� id�j�r�si viszonyok eset�n a l� mos�s�ban. A pihen�helyeken, �llatorvosi ellen�rz� pontokon szint�n gondozhatj�k a lovat. Az itt nem eml�tett b�rmely m�s seg�ts�g tilos, a versenyb�l val� kiz�r�st vonja maga ut�n. A t�vlovas versenyeken a l�val szemben b�rmif�le kegyetlen b�n�sm�d tilos. Sarkanty� �s p�lca haszn�lata nem megengedett. Ezen szab�lyok megszeg�s�nek k�vetkezm�nye kiz�r�s. A verseny gy�ztese az, aki a legr�videbb id� alatt teljes�ti a megadott t�vot. Csapatok eset�n az els� h�rom helyez�st el�rt csapattag eredm�ny�nek �sszege d�nti el a versenyt. Holtverseny eset�n az a csapat lesz az els�, akinek a harmadik csapattagja �rte el a legjobb id�t. H�romtag� csapatok megel�zik az egy vagy k�t tagb�l �ll� csapatokat. Az a versenyz�, akit egy versenyb�l kiz�rnak, az adott verseny �ltal�nos �rt�kel�s�b�l is kiesik. A versenyre minden versenyz� maga jelentkezik (csapatok eset�n a csapatvezet�). A versenyz� �s a l�/lovak nev�t/neveit a B�r�i Bizotts�gnak kell bejelenteni. A rajtlist�t legk�s�bb egy �r�val az �llatorvosi szemle ut�n le kell adni. A lovak eg�szs�gi �llapot�t az �llatorvosi kapukn�l ellen�rzik. Amikor a lovas be�rkezik, az id�m�r� feljegyzi a be�rkez�si id�t. Ett�l sz�m�tva 30 percen bel�l jelentkezni kell �llatorvosi vizsg�latra. A versenyz� nett� ideje csak akkor �ll meg, amikor �llatorvosi vizsg�latra jelentkezik (bel�p�si id�), �s a l� param�terei megfelel�nek bizonyulnak. Jelentkezni („id�t k�rni” )akkor lehet, amikor a l� pulzussz�ma percenk�nt 64-re, 60-ra vagy az al� s�llyedt. Amennyiben a m�rt �rt�kek nem megfelel�ek, a 30 percen bel�l m�g egyszer lehet jelentkezni. Amennyiben a l� pulzusa �s l�gz�se 30 percen bel�l sem �ll helyre, akkor a versenyb�l ki kell z�rni. Ez a d�nt�s megfellebbezhetetlen. Az �llatorvosok a lovak mozg�s�t, v�zh�ztart�s�t, b�lmozg�s�t, izmait, nyereghely�nek �rz�kenys�g�t is vizsg�lj�k egyebek k�zt. B�rmely s�r�l�s, s�ntas�g, egy�b eg�szs�g�gyi probl�ma eset�n az �llatorvos d�nt a versenyb�l val� kiz�r�sr�l. Ezut�n k�vetkezik a k�telez� pihen�si id�, mely versenyekt�l f�gg�en 15 perct�l 40 percig v�ltozhat. Kil�p�si id� az, amikor a versenyz� a k�telez� pihen�si id� letelt�vel ism�t ellovagol. A versenyt egy v�gs� �llatorvosi vizsg�lat z�rja, a c�lba �rkez�st k�vet� 30 percen bel�l. A t�vlovagl� versenyre jelentkez�knek a verseny ideje alatt biztons�gi fejv�d� haszn�lata k�telez� (nemzetk�zi standard szerinti t�vlovas fejv�d�, h�rom ponton r�gz�tett kobak, ac�lbet�tes zsok�kobak). Ker�kp�ros fejv�d� visel�se nem megengedett. Fejv�d� visel�se a t�vhajt� versenyeken is k�telez�. Nyereg haszn�lata a t�vlovagl� versenyeken szint�n k�vetelm�ny. A patkol�sra vonatkoz� k�vetelm�nyeket mindig az aktu�lis versenyki�r�s tartalmazza, de �ltal�ban r�vidt�von a k�t els� l�b, k�z�p- �s hossz�t�von mind a n�gy l�b patkol�sa k�telez�. A Magyar T�vlovagl� Bajnoks�g �s a Magyar K�z�pt�v� T�vlovagl� Bajnoks�g versenyein s�lykorl�toz�s �rv�nyes�l. K�z�pt�von a lovasnak l�szersz�mokkal �s egy�b felszerel�seivel egy�tt minimum 70 kg-nak kell lennie, hossz� t�von 75-nek. A m�r�sbe a kant�r s�lya nem sz�m�t bele. Amennyiben sz�ks�ges, a versenyz�nek gondoskodnia kell kieg�sz�t� s�lyoz�sr�l.  A t�vlovagl� versenyeken r�szt vehet minden 14. �v�t bet�lt�tt szem�ly, aki �rv�nyes sportegyes�leti tags�gi k�nyvvel �s sportorvosi igazol�ssal rendelkezik. 10-14. �vesek csak �lland� feln�tt (18 �v feletti) lovas k�s�r�vel egy�tt, �r�sos sz�l�i beleegyez�ssel vehetnek r�szt a versenyeken. Az indul� lovakat az MLSZ-n�l be kell jelenteni. R�vidt�vra a 4., k�z�pt�vra az 5., hossz�t�vra a 6. �let�v�ket bet�lt�tt lovakat lehet nevezni. Nemzetk�zi versenyeken a korhat�r 7 �v. El�rehaladottan vemhes �s szoptat�s kanc�k a versenyeken nem vehetnek r�szt. A t�vhajt� kocsiknak kettes fogatn�l 4 kerekesnek �s minimum 200 kg-osnak kell lennie, egyes fogat lehet 2 vagy 4 kerekes, �s minimum 70 kg. A kerekek k�ls� nyomt�vja legal�bb 125 cm-es legyen. Kocsicsere a verseny folyam�n lehets�ges. A hajt� �s seg�dhajt� egyar�nt csak nagykor� szem�ly lehet. I. kateg�ri�s t�vhajt� versenyen az 5. �let�v�ket bet�lt�tt lovak vehetnek r�szt, m�g II. kateg�ri�s verseny eset�n az egyik l�nak legal�bb 4, a m�siknak legal�bb 5 �vesnek kell lennie. A versenyekre 3 l� nevezhet�. Verseny k�zben l�csere nem lehets�ges. A versenyeken r�sztvev� lovaknak rendelkezni�k kell l��tlev�llel, mely igazolja a l�influenza elleni megfelel� vakcin�z�st �s az egy �vn�l nem r�gebbi fert�z� kev�sv�r�s�gr�l, takonyk�rr�l �s teny�szb�nas�gr�l sz�l� negat�v szerol�giai eredm�nyt. A verseny sor�n s�lyos vissza�l�snek min�s�l minden olyan tev�kenys�g, melyet a versenyz� vagy csapattagjai k�vetnek el, �s m�s versenyz�ket h�tr�nyosan �rint. Vissza�l�s alatt azon tev�kenys�geket kell �rteni, mely olyan jogtalan el�nyh�z jutatja az elk�vet�t. Ezen esetek elb�r�l�sa a Fegyelmi Bizotts�g hat�sk�r�be tartozik. A versenyen r�sztvev� lovakon doppingvizsg�latot lehet v�gezni. Pozit�v eredm�ny eset�n, ha a versenyz� hozz� nem �rt�se miatt haszn�lta a tiltott szert, �gy az adott versenyen el�rt eredm�ny�t t�r�lni kell. Ha a versenyz� a tiltott szer alkalmaz�s�t nem vallja be, az eredm�nyek t�rl�se mellett, a k�vetkez� versenyen nem vehet r�szt, a vizsg�lat k�lts�geinek megt�r�ttet�se m�rlegelhet�. Sz�nd�kos doppinghaszn�lat eset�n (enyh�bb besz�m�t�s al� es� szerekkel) az adott verseny�v minden eredm�nye semmisnek tekintend�, a vizsg�lat k�lts�g�t a versenyz� k�teles megt�r�teni. Ha a doppingol�s s�lyosan besz�m�t�s al� es� szerekkel t�rt�nt, az �vadban el�rt eredm�nyek t�rlend�k, l�ra �s lovasra egyar�nt, �s az �vad t�bbi verseny�r�l a lovat �s lovas�t egyar�nt ki kell z�rni. Emellett 365 napig semmilyen lovasversenyen nem vehet r�szt.