A l�tv�nyos, verhet� akad�lyokkal meg�p�tett p�ly�n lebonyol�tott d�jugrat�s alapelvei szint�n a tereplovagl�sra - illetve vad�sz-lovagl�sra - vezethet�k vissza: a XIX. sz�zadban Nyugat-Eur�pa el�kel� k�reiben a l�h�ton kutyafalk�val �z�tt vad�szat igen nagy n�pszer�s�gre tett szert. (Haz�nkban e mellett kedvelt volt a k�t ag�rral �z�tt agar�szat is.) A vad�szatok alkalm�val sokszor kellett term�szetes terepakad�lyokat �tugratni, �gy egyre fontosabb lett, hogy a lovak �s a lovasok baleset n�lk�l tudjanak akad�lyokat ugratni. A lovak k�pess�ge-inek elb�r�l�s�nak �s a lovasok megfelel� kik�pz�s�nek ig�nye hozta l�tre a d�jugrat� sportot. Az ugr�s jellegzetes st�lusa viszont csak a XIX. �s XX. sz�zadok fordul�j�n alakult ki.
Az els� magasugr� �s t�volugr� lovas versenyt 1864-ben rendezt�k �rorsz�g f�v�ros�ban, Dublinban, kifejezetten vad�szlovak kipr�b�l�sa c�lj�b�l, az els� igazi d�jugrat� verseny 1866-ban volt Franciaorsz�gban. A XIX. sz�zadi ugrat�si st�lus sok tekintetben k�l�nb�z�tt a mait�l. A lovas nem k�nny�tette a l� mozg�s�t, nem emelkedett fel a nyeregben.

K�gl K�roly �s Sz�chenyi D�nes ugyan m�r a XIX. sz�zad utols� harmad�ban szorgalmazta, hogy ugrat�sn�l a lovas el�rehajolva k�vesse test�vel a l� ugr� mozdulat�t, de ezt el�sz�r az olasz hadseregben (1890-ben, Frederico Caprilli kapit�ny kezdem�nyez�s�re) vezett�k be. Caprilli szerint ugr�s k�zben a lovasnak kell alkalmazkodni a l� egyens�lyi helyzet�hez. A nyeregb�l kiemelkedve, el�red�lve lehet�v� kell tennie, hogy a l� h�tizmait �s nyakizmait is haszn�lhassa ugr�s k�zben. Caprilli m�dszer�vel j�l k�pzett lovak �s lovasok sz�m�ra k�nnyen lek�zdhet�v� v�ltak a kor�bban vil�grekordnak sz�m�t� 130-140 cm-es magass�gok. Az „olasz st�lus” Magyarorsz�gon csak az 1920-as �vekben v�lt �ltal�noss�, �s magyar lovak, illetve ugr�lovasok ett�l kezdve �rtek el nemzetk�zi d�jugrat� versenyeken is jelent�s eredm�nyeket.